Az életjáradék-programok azért csábítóak, mert csak a tulajdonjogot kérik, és cserébe egy egész életen át biztosítják az anyagi jólétet!
A tulajdoni jog átengedésével a nyugdíjas továbbra is a lakásában lakhat, az ingatlan használati joga tehát változatlanul megilleti, sőt ha úgy állapodnak meg, akkor a havi életjáradék mellett a szerződéskötést követően akár egy összegben is megkapja az ingatlan piaci értékének egy bizonyos, a szerződésben meghatározott hányadát.
A lakásért életjáradék programban azok az idős emberek vehetnek részt, akik megfelelnek a szerződésben foglalt feltételeknek. Tehát legalább a 65. életévüket betöltötték, a tulajdonukban lévő ingatlan per-, teher- és igénymentes – ami egyébként az életjáradék-alapból is tehermentesíthető -, továbbá legalább 30 négyzetméter alapterülettel rendelkezik, komfortos vagy összkomfortos, és megfelelő műszaki állapotban van. Az életjáradékot házastársak és élettársak, de egyedülállók is igénybe vehetik, a legfőbb kritérium csupán, hogy az adott ingatlan egyedüli tulajdonosaként legyen bejegyezve a szerződő fél.
Hangsúlyoznunk kell, hogy az életjáradék-szerződés megkötésével amellett, hogy az ügyfél anyagi biztonságot teremt magának élete végéig úgy, hogy ráadásul az otthonából sem kell kiköltöznie, egyértelműen lemond a lakásáról, tehát azt már – néhány kivételtől eltekintve – senki nem örökölheti, ennél fogva megtámadni sem lehet, mint örökséget.
A lakás tulajdoni lapján bejegyzésre kerül az életjáradéki jog, mint az ingatlan terhe, emellett pedig az, hogy a volt tulajdonost, mint a lakás egyetlen – házas- vagy élettársak esetén két – jogos használóját a használati jog élete végéig megilleti, valamint hogy a lakás tulajdonjoga innentől kezdve azé, akivel a szerződés köttetett.